Milyen előnyökkel jár Önnek a szellemitulajdon-védelem?

Miért fontos találmányát, védjegyét, formatervezett termékeit tudatosan oltalmaznia?

Üzletének mozgatórugói, amik az Ön vállalkozását valóban különlegessé teszik a piacon, azok az eredeti szellemi alkotások. Már most több ilyennel rendelkezik, mint hinné. Gondoljon csak cége nevére, arculatára, honlapjára, a kiépített ügyfélkörre, hogy a továbbfejlesztett termékeit, szolgáltatásait, a sok-sok év alatt kialakított know-how-t ne is említsük. Mi tudjuk, hogyan lehet ezeket az egyedi termékeket maximálisan kiaknázni, azokkal cégét sikerre vinni.

Úgy tekinthet a „levédésre”, oltalomszerzésre, mint egyfajta biztosításra, hogy a versenytársakat jogosan tilthassa el az Ön által létrehozott egyedi, kreatív és innovatív termékek használatától/hasznosításától. Így a verseny egy szelete kizárólag az Öné, monopoljoga – pl. szabadalma, használatiminta-, formatervezésiminta- vagy védjegyoltalma – által versenyképessége erősödik. Valóban, ez az egyik legfontosabb cél, de a szabadalmaztatás, védjegyeztetés, egyéb szellemi termék oltalmazás ennél sokkal többet nyújt az Ön számára:

Milyen előnyökkel jár Önnek a szellemitulajdon-védelem?

Miért fontos találmányát, védjegyét, formatervezett termékeit tudatosan oltalmaznia?

Üzletének mozgatórugói, amik az Ön vállalkozását valóban különlegessé teszik a piacon, azok az eredeti szellemi alkotások. Már most több ilyennel rendelkezik, mint hinné. Gondoljon csak cége nevére, arculatára, honlapjára, a kiépített ügyfélkörre, hogy a továbbfejlesztett termékeit, szolgáltatásait, a sok-sok év alatt kialakított know-how-t ne is említsük. Mi tudjuk, hogyan tudja ezeket az egyedi termékeket maximálisan kiaknázni, azokkal cégét sikerre vinni.

Úgy tekinthet a „levédésre”, oltalomszerzésre, mint egyfajta biztosításra, hogy a versenytársakat jogosan tilthassa el az Ön által létrehozott egyedi, kreatív és innovatív termékek használatától/hasznosításától. Így a verseny egy szelete kizárólag az Öné, monopoljoga – pl. szabadalma, használatiminta-, formatervezésiminta- vagy védjegyoltalma – által versenyképessége erősödik. Valóban, ez az egyik legfontosabb cél, de a szabadalmaztatás, védjegyeztetés, egyéb szellemi termék oltalmazás ennél sokkal többet nyújt az Ön számára:

  • Segítségünkkel megvédheti legfontosabb tulajdonait: szellemi alkotásait! Így azokat prémium kategóriás termékekké emelheti!

  • Szolgáltatásainkkal megerősítheti jelenlegi pozícióját. Legyen szó akár szabadalomról, védjegy-, vagy dizájnoltalomról.

  • Könnyen átlátható és erős jogi hátteret képezhet további terjeszkedéséhez akár hazai, akár nemzetközi viszonylatban!
  • A szellemi tulajdonjogok feltűnést keltenek, láthatóvá teszik az Ön vállalkozását befektetők, kezességvállalók, kockázati tőkejuttatók számára.
  • A szellemi tulajdon védelme hatékony eszköz a marketingben! A megszerzett oltalmak bizonyíthatják szakértelmét és minőségi garanciát nyújtanak!
  • Meggyőződhet arról, hogy a piacra jogszerűen lép be, más jogait nem sértve – a későbbi, drága jogvitákat megelőzendő.

  • A kizárólagos jogokat más érdekelt piaci szereplőnek licenciába adhatja ezáltal jól tervezhető bevételre, passzív jövedelemre tehet szert.
  • Vállalkozása piaci értékét növelheti, ha valóban minden értékes szellemi tulajdonjoga szerepel cége mérlegében.

  • Végül az egyik legnagyobb előny: a szellemitulajdon-védelem adta lehetőségekkel motiválhatja, megtarthatja legfontosabb erőforrását: kreatív és innovatív munkatársait. 

MOTTÓNK:

“Csináljunk mindent a lehető legegyszerűbben, DE ANNÁL EGYSZERŰBBEN NE!”

– Albert Einstein

Nem elképzelhetetlen, hogy Einsteinben a fenti gondolat a Svájci Találmányi Hivatalban töltött évei alatt fogalmazódott meg. Egy magánszemély vagy vállalkozás szellemi tulajdonnal összefüggő tevékenységeit ez a magvas gondolat a következő aspektusokból érinti.

Egy vállalkozás, főleg kisvállalkozás számára a lehető legegyszerűbbnek az tűnik, ha egyáltalán nem foglalkozik szellemitulajdon-védelemmel. Azonban már a vállalkozás indításánál, illetve még korábban, a piackutatás időszakában érdemes körültekintően eljárni és megvizsgálni, hogy a tervezett tevékenység vagy a bevezetni kívánt termék nem ütközik-e másnak már meglévő jogaiba. Ha ez elmarad, könnyen szembesülhet azzal a helyzettel, hogy bitorlóként lép be a piacra. Ennek vizsgálatára érdemes egy szabadalmi ügyvivőt ún. freedom-to-operate (FTO; pl. szabadalom-, design­- vagy védjegytisztasági) kutatásra megbíznia. Abban az esetben sincs gond, ha már létezik ilyen korábbi jog, mert még időben felkeresketi a jogtulajdonost jövőbeni használati/hasznosítási engedélyen alapuló együttműködés céljából.

Nem kétséges, hogy a biztos financiális háttér az egyik legfontosabb feltétel innovatív vállalkozása, startup-ja életre hívása érdekében. A vállalkozás fő profilját megtestesítő termék, szolgáltatás kifejlesztése nyilvánvalóan masszív anyagi hátteret követel. Továbbá egy startup számára is épp olyan fontos a stratégia-alkotás, az arculattervezés, a sajtó- és rendezvényszervezés, mint a multiknak, mely lépések mindegyike költségekkel jár. Üzletileg ígéretes tevékenységének anyagi támogatására a rendelkezésre álló, illetve várható állami támogatásokról megfelelő tájékoztatást kaphat szabadalmi ügyvivőjétől, aki adott esetben a pályázati pénzek lehívásában is asszisztenciát nyújthat. Ezen túlmenően a szabadalmi ügyvivők a legmegfelelőbb kapcsolódási pontot, információforrást jelenthetik befektetők, kockázatitőke csoportok elérése, megnyerése érdekében.

Egy megszerzett szabadalom, vagy akár csak egy elbírálás alatt lévő szabadalmi bejelentés pedig kitűnő befektető-vonzó eszköz.

Érdemes tehát felkeresnie iparjogvédelmi szakembert, szabadalmi ügyvivőt nem csupán a konkrét oltalomszerzés, hanem a kezdeti tőkehiány orvoslása érdekében nyújtott tanácsadás miatt is.

Ha adódik egy jó ötlete, azt természetesen nem érdemes veszni hagynia. Az, hogy az ötlet mennyire hasznos, javarészt a korábban nyilvánosságra került szellemi alkotások halmaza, a technika állása ismeretében állapítható meg. Erre szolgál az újdonságkutatás, melyet az ebben járatos szabadalmi ügyvivő nyilvános vagy fizetős szakmai adatbázisokban végezhet el. Jelentős mennyiségű, az ötlet kifejlesztését, optimalizálását, piacra vitelét érintő fölöslegesen kiadandó pénzt és energiát takaríthat meg azzal, ha egy megfelelően strukturált kutatással még időben rátalál egy korábbi, Ön által eredetileg újnak tekintett megoldásra. Ez elsőre nem jó hír, azonban mindenképpen ez a gazdaságos megközelítés, hiszen ezzel a feltaláló-üzletember jelentős kiadásoktól mentesülhet.

Amennyiben azonban a kutatási eredmények azt mutatják, hogy létezik ugyan korábbi releváns megoldás, de a bevezetni kívánt termék, eljárás, vagy berendezés a korábbi szellemi termékekhez képest érdemben továbbfejleszthető, akkor javasolt ezt a továbbfejlesztést megtenni. Szabadalmi ügyvivő véleménye ebben az esetben két okból is javasolt. Egyrészt előzetesen szakvéleményt adhat arról, hogy a továbbfejlesztett változat “levédhető”-e, másrészt tanácsot adhat abban is, hogy az új verzió a korábbi megoldás oltalmi körébe esik-e, mely esetben javasolt a korábbi jogtulajdonos licencia-kérés miatti felkeresése – ha a korábbi alkotás jogvédett.

Az ötlet megvalósítható formáira célszerű kizárólagos jogot alapítani, tehát a megfelelő oltalmi forma szerinti bejelentési kérelmet benyújtani az adott szellemi tulajdonvédelmi hivatalhoz (pl. SZTNH, EPO, WIPO, EUIPO, USPTO, stb.). Szellemi termékek nem csupán iparjogvédelmi (illetve szerzői jogi) oltalmi formák pl. szabadalom, védjegy, használatiminta-, vagy formatervezésiminta-oltalom által védhetők, azonban monopoljogot kizárólag ezek a formák nyújtanak, jogot érvényesíteni csak ezek birtokában tud.

Az ötlet megvalósítható formáira javasolt kizárólagos jogot alapítani, tehát a megfelelő oltalmi forma szerinti bejelentési kérelmet benyújtani az adott szellemi tulajdonvédelmi hivatalhoz (pl. SZTNH, EPO, WIPO, EUIPO, USPTO, stb.). Szellemi termékek nem csupán iparjogvédelmi (illetve szerzői jogi) oltalmi formák pl. szabadalom, védjegy, használatiminta-, vagy formatervezésiminta-oltalom által védhetők, hanem üzleti titokként is, azonban monopoljogot kizárólag ezek a formák nyújtanak, jogot érvényesíteni csak ezek birtokában tud.

A bejelentési napon – ahonnan az oltalom időtartama kezdődik – benyújtott kérelemben szereplő információk nagy jelentőséggel bírnak, mert általában igaz, hogy esetleges későbbi módosítások során kizárólag eme első bejelentés tartalmára lehet támaszkodni új, kiegészítő, magyarázó tartalom bevitele nélkül. (Az eljárás során eszközölt bővítő jellegű módosítások kerülendők, mert általában megsemmisítési jogalapot adnak. Ezért is rendkívül fontos az oltalomszerzéshez szakembert, azaz szabadalmi ügyvivőt megbíznia.)

Sokszor előfordul, hogy egyszerű oltalomszerzés és költségcsökkentés reményében a feltaláló/alkotó/szerző saját maga nyújtja be oltalomszerzési kérvényét (pl. szabadalmi vagy védjegy bejelentését). Ennek a dokumentumnak és a mellékleteinek azonban minden oltalmi formát tekintve megvannak a maga, jogszabályok által meghatározott alaki és érdemi követelményei. A szellemi tulajdoni hivatalok csak szabályszerű bejelentések alapján tudják elbírálni, hogy az adott megoldás részesülhet-e oltalomban. Sokszor már az első hivatali felhívásnál kiderül, hogy eleve célszerűbb lett volna szakemberre bízni a bejelentés kidolgozását, valamint sok esetben világossá válik, hogy az adott hivatali határozatban felhozott kifogásokra már valóban csak szakember, azaz szabadalmi ügyvivő segítségének igénybevételével lehet érdemben válaszolni. Legkésőbb már ebben a fázisban tudható tehát, hogy szakember kezdeti megbízásával, mindent összevetve, még spórolhatott is volna.

A bejelentésben – ajánlott módon már a bejelentés napján – szerepelnie kell az adott oltalmi forma szerinti oltalmi kört meghatározó elemnek. Ez a szabadalomnál és használatiminta-oltalomnál az igénypontsorozat; védjegyoltalomnál az árujegyzék; formatervezésiminta-oltalom esetében pedig maga az ábrázolás. Külön kiemelnénk az igénypontsorozatot, ami a szabadalmi oltalom kidolgozására irányuló munkának a veleje. A megfelelően tág, nehezen megkerülhető oltalmi kört definiáló igénypontsorozat megírása többéves ügyvivői tapasztalatot feltételez. Ha valaki ezen spórol, azzal azt kockáztatja, hogy megszerzett szabadalma nem sokat fog érni, eredeti találmányának esetleg csupán egy nagy mértékben korlátozott változatára kap kizárólagos jogot.

Sajnálatos módon az interneten elérhetők olyan iparjogvédelmi szolgáltatások, amelyek gyors és olcsó oltalomszerzéssel kecsegtetnek – mindennemű alap nélkül, megtévesztően. Két ilyen veszélyre hívja fel a figyelmet a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara.

Ahhoz, hogy egy, a vállalkozása profiljába vágó műszaki megoldást, technológiát alkalmazhasson, nem feltétlenül kell saját magána oltalmat szereznie. Licencia engedéllyel – díjfizetés ellenében – hasznosíthatja mások oltalmazott megoldásait, ezáltal elkerülheti az adott technológia kifejlesztésének ráfordítási költségeit, valamint annak oltalmazási kiadásait.

Természetesen ez érvényes brandnevek, márkák használatát illetően is. Sokszor egy jóhírű védjegy használati lehetősége jelenti az igazi áttörést vállalkozása számára.

Szabadalmi (sztnh.hu/kutatás; Espacenet; Patentscope), védjegy (TMview; Global Brand Database), valamint formatervezési minta (Designview, Global Design Database) adatbázisok ilyen partnerek felkutatására is alkalmasak.

Mivel cége legértékesebb tulajdonairól van szó, bizony előfordulhat, hogy vitás ügybe kerül miattuk. Bizonyos megközelítésben ez alapvetően nem baj, mert azt jelzi, hogy vállalkozása jó irányba halad. Ezen jogvitás esetekben a jogok érvényesítését általában hivatali/bírósági úton oldják meg. A költséges, sok energiát igénylő szituációkban érdemes megfontolni a gyakorta egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb peren kívüli megegyezés lehetőségét, esetleg szellemi tulajdonjogokban jártas szakértő (közvetítő, mediátor) segítségének igénybevételével (WIPO mediation). Ilyenkor az eredetileg ellenérdekű felek – az ügytől függően – pl. szabadlicencia, keresztlicencia vagy egyoldalú licencia megállapodások alapján akár együttműködő partnerekké válhatnak.

Amennyiben a fent preferált alternatív vitarendező mód nem lehetséges, ügyvédi kapcsolatunkkal erősítve képviseljük Önt iparjogvédelmi jogérvényesítési ügyekben (szabadalmi, védjegy-, és formatervezésiminta-, valamint használatiminta-oltalmi közigazgatási, ill. bírósági eljárásokban, perekben).

Azonban fontos szem előtt tartani, hogy a bejelentési napon meghatározott oltalmi kérvény döntő jelentőségű. A későbbi eljárási szakaszokban, ill. esetleges új, az ügyben indított vitás eljárásokban is csak erre lehet támaszkodni. Nem mindegy tehát, hogy az oltalmi igény bejelentésénél eredetileg hogyan fogalmazták meg azt.

Ötleteit, megoldásait oltalomszerzés (a fentebb említett jogintézmények igénybevétele) nélkül is meg lehet védeni: üzleti titokként kezelve azokat. Ez azonban csak olyan esetekben ajánlott, amikor pl. az információ nem képezheti iparjogvédelmi oltalom tárgyát, vagy az információ elviekben bármilyen hosszú ideig titokban tartható, továbbá amikor az információ tárgya gyártási folyamat, nem termék, mivel a termék szétszedésével, elemzésével más könnyedén lemásolhatná azt.

Azonban ez az egyszerűbbnek tekintett védelmi mód is sokszor maga után vonja a vállalkozás munkavállalóival, valamint üzletfeleivel kötött titoktartási szerződések sorát. Ezen túlmenően az üzleti titok megőrzése és a jogérvényesítés nehezebb feladat, mint pl. a szabadalom nyújtotta védelem esetén.

Egy titokban tartott, egyébként oltalmazható technológia esetében továbbá felmerül annak a veszélye is, hogy más Öntől függetlenül kifejleszti és oltalmaztatja azt. Ilyen esetekben az üzleti titok nem véd, hiszen kizárólagos jogot csak valamely iparjogvédelmi oltalmi forma adhat.

Sokan “humanitárius” megfontolásból annak megvalósulásáért harcolnak, hogy az egyes kreatív ötletek, azok kidolgozásának eredményei a mindenkit megillető kollektív tulajdon részét kell képezzék, és ellenzik a bonyolult, kirekesztőnek tűnő oltalmazási rendszereket. Ez esetben azonban a feltalálók, szerzők, alkotók nem válnak érdekeltté abban, hogy ötleteik kidolgozására sok pénzt és időt fordítsanak, ha egyszer más ingyen is hozzájuthat azok eredményeihez. Ez pedig végső soron az innováció megrekedéséhez vezethet, és e tekintetben is szembemegy a szellemitulajdon-, azon belül az iparjogvédelem kialakulásának alapjaival, annak fejlődést elősegítő céljaival.

Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy aki figyelmetlenségből, vagy tájékozatlanságból a szellemi tulajdoni hivatali bejelentés előtt teszi közzé, közkinccsé az általa lelkesen megalkotott megoldást – holott később joggal merülhet fel annak oltalmazási igénye – az újdonságrontó cselekedetet követ el. (Az esetek többségében ugyanis nem ad felmentést, hogy maga a feltaláló/bejelentő tette idő előtt közzé fejlesztését.) Az újdonság, mint általános oltalmazási feltétel hiányában alkotását (az adott formájában) a későbbiekben már nem lehet oltalomban részesíteni (pl. szabadalmaztatni). Részleteket az egyes oltalmi formáknál olvashat.

Az elkövetkező években az alábbi két területen várhatóak magánszemélyeket és KKV-kat is érintő európai változások:

A) Szerzői jog terén érdemes figyelemmel kísérni az internet használatára vonatkozó európai jogi változásokat.

B) Szabadalmak kapcsán pedig a következőkre hívjuk fel a KKV-k, startup-ok figyelmét:

Az európai szabadalmi rendszer a közeljövőben sokakat érintő változáson megy keresztül. Jelenleg úgy lehet európai regionális szabadalmat szerezni, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) által megadott kizárólagos jogot még validáltatni kell a szabadalmas által kiválasztott célországokban. Tehát a központilag megadott monopoljog még nem automatikusan hatályos az Európai Szabadalmi Egyezmény szerződő államaiban (38 országról van szó , valamint néhány ún. kiterjesztési és validációs országról) csak ott, ahol külön érvényesítették.

Ezzel párhuzamosan fog működni, és a szabadalmas számára választható lesz a másik út: a közeljövőben életbelépő egységes hatályú európai szabadalom, melynél az EPO által központilag megadott szabadalom majd automatikusan kiterjed minden EU tagországra. Külön validálás nélkül.

Ez egyrészt egy egységes, gyors oltalomszerzést ígér, másrészt azonban a hazai cégek mozgásterét nagyban csökkentheti –  azokét, akik eddig úgy gondolták, őket nem érinti az iparjogvédelem.

Jó hír azonban, hogy e kiszolgáltatott helyzet ellen a híresen innovatív hazai KKV-k és egyetemek – még időben – tehetnek lépéseket. Többek között legalább Magyarországra kiterjedő szabadalmak vagy használatiminta-oltalmak megszerzésével biztosíthatják piaci helyzetüket, illetve nagymértékben javíthatják alkupozícióikat – és kerülhetik el a rendkívül költséges (akár több százmilliós) európai szabadalmi pereket, amelyekbe nem szándékosan keverednének bele.

Mindehhez a magyar és európai szabadalmi jog nagyfokú ismeretében hatékony szabadalmi ügyvivői asszisztenciát tudunk számukra biztosítani.

Az egyszer megszerzett tulajdonjogot annak fenntartása, illetve megújítása érdekében monitorozni szükséges. A szellemi tulajdonjogok egyes típusainál ez az alábbiak szerint merül fel:

  • szabadalmat vagy használatiminta-oltalmat évenkénti fenntartási díjak (évdíjak) megfizetése esetén lehet csak fenntartani,
  • formatervezésiminta-oltalmat öt évente max. négyszer, illetve védjegyoltalmat tíz évente, korlátlan alkalommal megújítási díjak fizetésével meg lehet újítani.

Amennyiben ezen díjfizetések elmaradnak, a szellemi termék közkinccsé válik, a jogosult többé nem tarthatja fenn kizárólagos jogát. Feltéve, ha nem él – még időben – bizonyos jogorvoslati lehetőségekkel.

Szabadalmi ügyvivőtől, mint iparjogvédelmi képviselőtől ezért elvárt, hogy megbízhatóan működő nyilvántartási rendszert alkalmazzon ügyfelei jogainak fenntartása érdekében. Nem véletlen, hogy például az Európai Szabadalmi Egyezményt, annak végrehajtási szabályait át-átszövik a fenntartási díjakkal, jogorvoslati lehetőségekkel kapcsolatos szabályozások. Alapos ismeretük ennélfogva elengedhetetlen.  Érdemes tehát szakemberre bíznia szellemi tulajdonjogai kezelését.

Összegezve elmondható, hogy az üzleti életben a szellemitulajdon-védelmet eredetileg költségtakarékosságból, egyszerűsítés reményében kihagyni kívánó hozzáállás sokszor éppen azt eredményezi, hogy Ön

  • nem tudja kellőképpen kiaknázni szellemi erőforrását, szellemi tulajdonjogait,
  • az utólagos korrekciók miatt fölösleges kiadásai keletkezhetnek,
  • sőt, akár jogokat is veszíthet;
  • továbbá – akaratán kívül – más korábbi személyhez fűződő, szerzői jogi vagy iparjogvédelmi jogába ütközhet, jogvitákba kerülhet.

 

EZÉRT ÉRDEMES MÁR A VÁLLALKOZÁS INDÍTÁSÁNÁL SZELLEMITULAJDON-VÉDELMI ÜZEMMÓDBA KAPCSOLNI – ÉS MINDVÉGIG ABBAN IS MARADNI!

DOLGOZZON VELÜNK, ÉRDEKLŐDJÖN DÍJMENTESEN

Amennyiben kérdése van vállalkozásunkkal kapcsolatban, vagy nem tudja pontosan, hogy Önnek melyik szolgáltatásunk a megfelelő választás, árajánlatot szeretne kérni: ne habozzon! Várjuk megkeresését és ingyenes felvilágosítást adunk az aktuális lehetőségekről!

Tovább az érdeklődéshez