Szabadalom: találmány, újítás, műszaki megoldás, eljárás jogi védelme

Technikai megoldását szabadalommal vagy használatiminta-oltalommal védheti le, amelynek birtokában mások csak az Ön engedélyével hasznosíthatják találmányát gazdasági tevékenységük során. A találmány – ha olyan jellegű – ezen kívül üzleti titokként is kezelhető.

Csak az nyer, aki mer! A szabadalom a vállalkozó szelleműek jogi eszköze. Számukra ez a monopoljog egy különösen hathatós üzletszerzési, illetve piaci helyzet-erősítő lehetőséget nyújt.

Hogyan segítjük Önt szabadalmi ügyekben?
  • A technika állásának feltérképezése és a minél erősebb, szélesebb oltalom meghatározása érdekében bejelentés előtti újdonságkutatást végzünk. A kutatási jelentésben egy másik lényeges szabadalmazhatósági feltételről is szakvéleményt adunk, nevezetesen, hogy a találmány feltalálói tevékenységen alapul-e, azaz kialakítása szakember számára nyilvánvaló volt-e, vagy sem.

  • Az Ön célpiacának, üzleti prioritásainak figyelembevételével javaslatot adunk a megfelelő szellemitulajdon-védelmi stratégiát illetően, pl. hogy mely hivatalhoz és mikor érdemes benyújtani szabadalmi, vagy használatiminta-oltalmi bejelentést.

  • A találmányi ismertetés alapján kidolgozzuk a szabadalmi bejelentés szabályszerű mellékleteit: a leírást, az igénypontokat, a kivonatot és az ábrákat.

  • A kiválasztott hivatal(ok)hoz (SZTNH, EPO, WIPO) benyújtjuk a szabadalmi bejelentést, képviseljük Önt a hivatali eljárásokban. Egyéb országokban külföldi partnerügyvivőink segítségével látjuk el az Ön képviseletét.

  • Az engedélyezési eljárás során jogi, műszaki érvek felsorakoztatásával megválaszoljuk a hivatali felhívásokat.

  • Jogviták esetén képviseljük Önt hivatali, bírósági eljárásokban.

  • Bejelentéséről, megadott szellemitulajdoni jogairól nyilvántartást vezetünk, figyeljük a jogvesztő határidőket, intézzük az országonként, régiónként esedékes fenntartási díjak befizetését.

  • Figyelemmel kísérjük konkurensei műszaki fejlesztési irányait és az esetleges együttműködési lehetőségeket.

  • Licencia (szabadalomhasznosítási engedéllyel kapcsolatos) ügyletekben is asszisztenciát nyújtunk.

  • Innovációt serkentő, iparjogvédelmi pályázati lehetőségek, valamint a díjkedvezményekre vonatkozó szabadalmi jogszabályok alkalmazásával is biztosítjuk ügyfeleink költséghatékony jogszerzését.

Új-e az ötletem, találmányom?

GYAKRAN FELMERÜLŐ KÉRDÉSEK A SZABADALMAZTATÁSRÓL

Az alábbi kérdéseket a közérthetőség miatt válaszoljuk meg, de amennyiben további információra van szüksége, írjon nekünk kapcsolati űrlapunkon keresztül.

Mik a szabadalmaztatás lépései? Milyen költségekre számíthatok és mikor?

A magyarországi szabadalmaztatás folyamatát az alábbi ábra mutatja be. A részletes, A-D szakaszokra bontott, hivatali illetéket ÉS ügyvivői munkadíjat is feltüntető szabadalmi költségbecslő táblázatot itt töltheti le. A bejelentés hivatali közzétételével ideiglenes szabadalmi oltalom keletkezik, amellyel már bizonyos jogok érvényesíthetők. Végleges szabadalmi oltalom a megadáskor lesz, de az oltalmi idő a bejelentés napjára visszamenőleges hatállyal kezdődik és a fenntartási díjak (Magyarországon: évdíjak) befizetésével max. 20 évig tart.

Bármely termékre, berendezésre, eszközre, gyártási/előállítási eljárásra, vagy alkalmazásra adható szabadalom, ha az abban rejlő megoldás – tág értelemben – műszaki jellegű, és valamely (akár aprónak, akár összetettnek tűnő) technikai problémát oldhatunk meg vele. Szabadalom esetében tehát a szellemi alkotás rendeltetésén van a hangsúly (míg pl. formatervezésiminta-oltalomnál a külső megjelenésén).

Nem szabadalmazhatók az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti, valamint az emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárások. Azonban „levédhetők” az ilyen eljárásokban alkalmazott termékek, vegyületek, keverékek, eszközök.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH), csakúgy, mint az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) az alábbi érdemi feltételek meglétét vizsgálja: a találmány a bejelentés (vagy ha van, az elsőbbség) napján

  • világszinten új-e és
  • feltalálói tevékenységen alapul-e, azaz a technika állását érdemben gazdagítja,

ezen kívül

  • iparilag alkalmazható-e, azaz ismételten és azonos eredménnyel előállítható és használható-e.

A hivatal nem csupán magát a találmányt, hanem annak bejelentési dokumentumait is vizsgálja. Csak a jogszabályoknak megfelelő bejelentés esetén adható szabadalom. Külön kiemelendő, hogy a bejelentésben a találmányt – szakember számára – megvalósítható módon kell ismertetni (hiszen alapvetően ezért adják ezt a monopoljogot).

Az egyes feltételek vizsgálatára a szabadalmi joggyakorlatban kialakultak bizonyos jogi-műszaki módszerek, ezekben jártas szabadalmi ügyvivő segítsége ezért feltétlenül ajánlott különösen a bejelentés benyújtása előtt.

  • A találmányt ismertető leírás,
  • az oltalmat meghatározó (speciális szabadalmi nyelven megírt) igénypontok,
  • a rajzok, valamint
  • a kivonat.

Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy amit a szabadalmi bejelentés a hivatal (pl. SZTNH, EPO) által elismert bejelentési napon tartalmaz, az rendkívül nagy relevanciával bír. Ez az eredeti verzió szabja meg ugyanis a bejelentés – és így a megkapható oltalom – kereteit; esetleges későbbi, szükséges módosításoknál csak ezt az eredeti tartalmat lehet alapul venni. Az engedélyezési eljárás során szakember segítsége nélkül a bejelentő nagyon könnyen bővítő értelmű módosításokat tehet (ez nemcsak információ hozzáadással, hanem -törléssel is megtörténhet), ami nem megengedett: egyrészt akadályozhatja az oltalom megszerzését, másrészt később is jogalapot adhat a szabadalom megvonására.  Érdemes tehát a technika állását feltérképezve – azaz újdonságkutatás elvégeztetése után – minél több kiviteli alakot, példát kitanítva és eleve szabályszerűen megírni a bejelentést.

A szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított 20 évig tart, ehhez évenkénti fenntartási díjak megfizetése szükséges.

A szabadalmi bejelentés mellékleteinek kidolgozása szabadalmi ügyvivői segítséggel 2-4 hétig tart. Ha a hivatali bejelentés utáni engedélyezési eljárás során a hivatal oltalmazhatónak találja a találmányt és annak bejelentését, akkor szabadalmat ad. Ez általában 3-5 évet vesz igénybe. Mindazonáltal a bejelentés (illetve ha van, az elsőbbség) napjától számitott 18. hónap elteltével – vagy a bejelentő kérésére előbb – a hivatal közzéteszi a találmányt, ekkor ideiglenes szabadalmi oltalom keletkezik. Hathatós jogérvényesítés (pl. bitorlás alapos gyanúja esetén) a megadáskor keletkező – de a bejelentés napjára visszamenőleges hatályú – végleges szabadalmi oltalom birtokában tehető.

A szabadalmi oltalom territoriális jellegű, azaz külön-külön, országonként kell igényelni. Ezt azonban nem kell időben egyszerre megtennie. Az a bejelentés, amelyben a találmányt először ismerteti, az elsőbbségi bejelentés. Ha műszaki megoldását külföldön is szeretné „levédetni”, akkor a további ország(ok) szellemi tulajdoni hivatalaiban az elsőbbségi bejelentést követő egy éven (elsőbbségi év) belül kell bejelentenie találmányát (az ún. Párizsi Uniós Egyezmény alapján van erre lehetősége).

Ekkor a külföldi szellemi tulajdoni hivataloknál úgy tekintik, mintha ott is az elsőbbségi bejelentés napján nyújtották volna be az oltalmi kérvényt abban az értelemben, hogy a találmány újdonságát és feltalálói tevékenységen alapuló voltát is az elsőbbségi naphoz viszonyítva vizsgálják, és nem a későbbi, adott országban való bejelentés napjához viszonyítva. (Ez a kedvezmény természetesen a későbbi külföldi bejelentéseknek csak azon részére vonatkozik, amelyek fellelhetők az elsőbbségi bejelentésben is. Az elsőbbségi éven belüli továbbfejlesztéseket, egyéb módosításokat érintő szövegrészekre, rajzokra nem alkalmazható.)

Vannak regionális szabadalmak, ilyen az európai szabadalom is, de jelenleg az Európai Szabadalmi Hivatal által központi eljárásban megadott szabadalmat is érvényesíttetni kell a kiválasztott, célpiacot jelentő európai országok szellemi tulajdoni hivatalaiban.

Világszabadalom nincs. A nemzetközi szabadalmi bejelentési lehetőségről a PCT címszónál olvashat bővebben.

Elsőbbségi bejelentés nemcsak az SZTNH-nál tett magyar szabadalmi bejelentés lehet, hanem más országban benyújtott, illetve európai és nemzetközi bejelentés is, de itt Magyarországon ez a leggyakoribb forgatókönyv, ráadásul a magyar hivatal díjai igen kedvezőek.

Ha több országban szeretne szabadalmi oltalmat, érdemes megfontolnia a PCT-utat, amelyet a bejelentési szakasz egyszerűsítése és üzleti döntésekhez (piackutatáshoz) szükséges időnyerés céljából hoztak létre. Két fázisa van:

  • a nemzetközi fázis, amelyben egy eljárási nyelven lehet bejelenteni a találmányt és amelyben egy nemzetközi hivatali újdonságkutatást is nyer a bejelentő. Opcionálisan lehet kérni nemzetközi elővizsgálatot is a találmány oltalmazhatóságára vontakozóan.
  • a nemzeti (ill. regionális) fázisban az egyes kiválasztott országokban „megy tovább” a bejelentés, az érdemi vizsgálatot az kiválasztott országok szellemi tulajdoni hivatalai végzik a nemzetközi kutatási jelentés – ill. ha volt nemzetközi elővizsgálati jelentés – eredményeit figyelembe véve. Az egyes nemzeti „elágaztatásokat” a nemzetközi bejelentés – vagy ha volt, az azt megelőző elsőbbségi bejelentés – benyújtásától számított 30/31 hónapon belül kell kérni.

A PCT tehát önmagában szabadalmat nem ad, hanem egyfajta jogfenntartó intézmény. Lényegében plusz időt ad többletdíjért, ami azonban összességében gazdaságosabbá teheti a szabadalomszerzést.

Amennyiben (magyar, illetve európai) szabadalmat szeretne találmányára, akkor semmiképpen ne hozza nyilvánosságra azt a bejelentés benyújtása előtt. Tehát pl. ne jelentesse meg honlapján, ne induljon vele szakmai versenyeken, ne hozzon kereskedelmi forgalomba a találmány szerinti terméket, azaz ne tegye közzé megoldását bárki számára hozzáférhető módon. Mert ebben az esetben a találmánya nem tekinthető újnak, azaz nem kaphat rá szabadalmat. Az, hogy saját maga publikálja, nem mentő körülmény, és ez nemzetközi szinten, általában érvényes a szabadalmi rendszerekre. (Vannak ugyan olyan országok, ahol a bejelentő saját közzététele az oltalomszerzés szempontjából nem újdonságrontó cselekedet, de még itt is javasolt az óvatosság. Az USA pl. egy ilyen kivétel, ahol a bejelentő saját közlésétől számítva 1 év áll rendelkezésre a bejelentés megtételére.) E tekintetben a magyar használatiminta-oltalom is megengedőbb oltalmi forma.

Javasoljuk továbbá, hogy a publikációt csak az elsőbbségi év végére tervezzék, hogy az időközben végrehajtott fejlesztések az elsőbbségi év végéig tehető további külföldi/európai/nemzetközi (PCT) szabadalmi bejelentés(ek)be – még a publikációt megelőzően – beépíthetőek legyenek.

(A bejelentést megelőző 6 hónapban a szellemi tulajdoni hivatalok (pl. SZTNH, EPO) által elfogadott kiállításokon ugyan demonstrálható a találmány anélkül, hogy az adott hivatal ezt újdonságrontónak tartaná, azonban a kiállítás előtt feltétlenül konzultáljon szabadalmi ügyvivővel, mert ez sok buktatóval járhat.)

Mivel a szabadalmaztatás nem tartozik az egyszerű jogszerzési eljárások közé, erősen javasolt kifejezetten erre a tevékenységre szakosodott, műszaki, ill. természettudományos alapdiplomával, valamint magyar és nemzetközi szabadalomjogi ismeretekkel, gyakorlattal rendelkező szabadalmi ügyvivőt megbíznia. A szabadalmi ügyvivőnek titoktartási kötelezettsége van minden olyan tény vagy adat tekintetében, amelyről szabadalmi ügyvivői működése során szerzett tudomást. A titoktartási kötelezettség az egyéni szabadalmi ügyvivő alkalmazottjaira is kiterjed.

Ügyeljen arra, hogy kit bíz meg; itt szeretnénk közzétenni a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara feltalálóknak szóló figyelmeztetését. Kérjük, feltétlenül olvassa el!

Ha több országban szeretne szabadalmi oltalmat, akkor sem kell minden esetben Önnek az adott országban képviseleti joggal rendelkező szabadalmi ügyvivőt felkutatnia, mivel az Ön ügyének felelős gazdájaként külföldi partnerügyvivőinkkel segítünk Önnek az oltalomszerzésben és a jogérvényesítésben.

Szabadalmi ügyekben mi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és a magyar bíróságok előtti képviselet ellátásán túl közvetlenül tudjuk Önt képviselni a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO), valamint az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) előtt is.

Erről részletesen írunk a Árak címszó alatt. A szabadalmaztatás költségei nagymértékben függenek a találmány komplexitásától és attól, hogy mely országokban, régiókban kívánja levédeni újítását, találmányát. Költségbecslő táblázatainkban tájékoztatjuk Önt az egyes hivatali és ügyvivői költségtételekről, azok időbeli felmerüléséről, így téve átláthatóvá Ön számára a folyamatot. Ezen túlmenően, a magyar Szabadalmi Törvény és rendelet, az Európai Szabadalmi Egyezmény (EPC), valamint a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) jogszabályainak alapos ismeretében tudunk segíteni abban is, hogy magánszemélyek és KKV-k milyen díjkedvezményeket vehetnek igénybe, amennyiben ezirányú kérelmüket időben és a megfelelő módon jelzik az adott szellemi tulajdonvédelmi hivatal felé.

Ha Ön – esetleg több éves fáradozás, kísérletezés után – feltalált egy roppant hasznos terméket, ügyes szerkezetet vagy eljárást, akkor azt meg kell, hogy ismerje a világ. Találmánya csak ebben az esetben járul hozzá a technika gazdagításához, fejlődéséhez, egyébként öncélú „hobbi” eredménye maradhat csupán. Ahhoz viszont, hogy ez a – jól átgondolt (!) – ismertetés az Ön számára is profitábilis módon mehessen végbe, találmányát szabadalmaztatni (“levédetni”) szükséges.

Fontos tudnia, hogy egy találmány szabadalmaztatása nem tartozik az egyszerű jogszerzési eljárások közé. Ki kell mondanunk: ha a feltaláló saját maga jelenti be találálmányát, szabadalmi igényét a szellemi tulajdoni hivatalhoz (pl. a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (SZTNH), az Európai Szabadalmi Hivatalhoz (EPO), vagy a Szellemi Tulajdon Világszervezetéhez (WIPO)), azzal kockáztatja, hogy pénzügyi kárt okoz magának, hiszen ha meg is kapja a szabadalmat, az nagy eséllyel könnyen megkerülhető lesz. Kérjük, forduljon szabadalmi ügyvivőhöz!

Előbb-utóbb mindenkinek megmutatkozik újító énje. Legkésőbb saját vállalkozása elindításakor tapasztalja, hogy annyi kisebb-nagyobb fejlesztés, újszerű problémamegközelítés jut eszébe, hogy nem győzi azokat kivitelezni. Üzleti potenciállal bíró műszaki fejlesztései szabadalmaztatásán, “levédésén” múlhat cége sikere. Természetesen nem önmagában a szabadalomszerzés a cél. Az a fontos, hogy masszív oltalmi körrel bíró szabadalmat kapjon, mellyel stabilizálhatja és erősítheti piaci helyzetét.

Azonban nemcsak Ön, mint vezető, hanem cége legfontosabb erőforrása: a szakképzett, ill. tanulásra hajlandó alkalmazottai is szívesen gazdagíthatják fejlesztéseikkel cége repertoárját, amennyiben kellőképpen megbecsüli munkájukat. Az ő hozzájárulásuk erkölcsi és anyagi nagyra értékeléséért, további motiválásukért érdemes tisztában lennie a találmányi díjazás, a szolgálati és alkalmazotti találmányok adta jogi lehetőségekkel. A szellemi tulajdonvédelem ismerete hathatós segítséget nyújthat Önnek alkalmazottai lojális, együttműködő, tulajdonosi szemléletének kialakításában.

Tudnia kell, hogy cége erős piaci pozíciójának elérése és megtartása érdekében bizonyos fokú iparjogvédelmi ismerettel minden kollégájának szükséges rendelkeznie. Szellemi tulajdonvédelmi politika (szabályzat) kialakításáról és betartásáról érdemes gondoskodnia.

Külön kiemeljük ezt a népszerű igényt, amely bizonyos országokban a szabadalmaztatás témakörébe sorolható. Azonban sem a magyar Szabadalmi Törvény, sem az Európai Szabadalmi Egyezmény (EPC) nem teszi lehetővé az üzleti modellek, működési elvek szabadalmaztatását, ha arra kizárólag ilyen minőségében igényelnek szabadalmi oltalmat (erről még az alábbi felsorolásban írunk).

A regionális európai szabadalmi rendszerrel párhuzamosan működő, az egyes európai országokban hatályos jogszabályok függetlenek a regionális európai szabadalmi szabályozástól, adott európai országok tehát megengedőbbek lehetnek az üzleti/szolgáltatási módok oltalmazási területén.

Ha tehát van egy jó üzleti koncepciója, amely reményei szerint kiemeli Önt versenytársai közül, és amelyet így vélhetően mások is le szeretnének majd másolni, a magyarországi működés tekintetében a következőket javasoljuk.

  • Valamennyi olyan háttérfolyamatot, know-how-t, amely üzleti elképzelését segíti, viszont kívülálló számára nem látható és logikusan aligha visszafejthető, kezeljen üzleti titokként. Ehhez szüksége lesz az érintett munkatársakkal és üzleti partnerekkel való titoktartási szerződések megkötésére.
  • Amennyiben azonban fő tevékenysége alapvetően műszaki jellegű, vagy műszaki vetülete is van és lát összefüggést vállalkozásának üzleti működése és a technikai hatások, hatékonyság javulása között, akkor alapos elemzést követően elképzelhető, hogy Magyarországon, csakúgy, mint az EPC alapján szerezhető magyar ill. európai szabadalom is a kombinált üzleti és műszaki eljárásaira. Ezt különösen a feltalálói tevékenységnél, mint az egyik szabadalmazhatósági kritériumnál szükséges vizsgálni.
  • Mielőbb kezdje el “branding” tevékenységét, amelyet erős, jól felépített marketing– és értékesítési stratégiával kombináljon. Mint említettük, a márkaépítés – melynek szerves része a védjegyének levédése – hathatós marketing eszközként is szolgál.
  • Végül – némi megnyugtatásul – az a meglátásunk, hogy bár az üzleti modellt, eljárásmódot, az alkalmazott eszközöket, szoftvereket bármely más piaci szereplő tudja utánozni, használni, a minőségi szolgáltatást, a legendás vevőélményt, azt a sajátos, unikum hozzáállást, ahogy Ön szolgálja ki vevőit, ügyfeleit – aligha.

MIÉRT BÍZZA RÁNK SZELLEMI TULAJDONAI OLTALMAZÁSÁT?

Tisztában vagyunk ügyfeleink igényeivel, ezért egy átlátható és közérthető szolgáltatási folyamatot alkottunk meg Önnek. Felelősségvállalással és nagy tapasztalattal várjuk új ügyfeleinket. Készítettünk egy oldalt, ahol megismerheti céljainkat és irányelveinket.

Tovább a bemutatkozáshoz

Értesüljön időben!

Amennyiben már ügyfelünk, vagy a jövőben szeretné védeni szellemi tulajdonait, segítünk Önnek! Mi követjük a szakmát érintő összes jogi változást, illetve a legújabb lehetőségeket is, legyen az akár pályázat, akár egy fontos hír.

Ha feliratkozik hírlevelünkre, értesítjük időszakos, kedvezményes ajánlatainkról és legújabb szakmai cikkeink megjelenésével kapcsolatban. Ez természetesen nem jár semmilyen kötelezettséggel és a hatályos GDPR jogszabályoknak megfelelően a későbbiekben bármikor leiratkozhat listánkról, ha nem lenne elégedett.

További információért írjon üzenjen nekünk kapcsolati menüpontunkon keresztül. Minden kérdésre válaszolunk!

Iratkozzon fel!

Hírlevelünkben nem küldünk kéretlen reklámokat, kizárólag aktuális ajánlatainkról és a téma legfontosabb híreiről értesítjük Önt!