A SZABADALOMTISZTASÁGI (FREEDOM-TO-OPERATE) KUTATÁS HASZNA

 

Lehet, hogy még nem hallottál az FTO-kutatásról, de meg vagyok győződve arról, hogy mire e cikk végére érsz, Te is úgy gondolod majd, hogy élned kell vele, hogy időt-energiát-pénzt spórolj.

Kezdjük mindjárt azzal, mit is jelent az FTO rövidítés: Freedom To Operate, vagyis annak a lehetősége, hogy ipari-kereskedelmi tevékenységet végezhess anélkül, hogy valaki szellemi tulajdonhoz (pl. szabadalom, védjegy, szerzői mű) fűződő jogát sértenéd.

 

E cikkben az egyszerűség kedvéért a szabadalommal foglalkozunk, de helyette tetszés szerint pl. védjegy is behelyettesíthető.

 

Tudtad, hogy a szabadalom egy negatív jog? Azért, mert a szabadalmas mindenki mást eltilthat attól, hogy a szabadalma tárgyát képező találmányt gyártsa, forgalmazza, értékesítse, értékesítésre felkínálja, az országba behozza. (A takarítónő szemszögéből mindez:)

 

Ha nem akarod szabadalmaztatni a fejlesztésedet, ezt akkor is tudnod kell, mert minden tőled független szabadalom esetén a szabadalmas Téged is eltilthat a fentebb felsorolt tevékenységektől. És esetleg akkor is jogot sértesz, ha nem szándékosan teszed és nem is tudsz róla! A jogsértés pedig igen negatívan értinheti a pénztárcádat. (Ahogy említettem, az árujelzőkre ugyanúgy vonatkozik ez a dolog: bizonyosodj meg arról, hogy más bejegyzett védjegyét nem sérted a Te megjelöléseddel.)

Érdemes tehát mindenképpen egy FTO-kutatást végezni, mielőtt kereskedelmi-ipari aktivitást kezdesz. A legegyszerűbb, ha ingyenes adatbázisokban kutatsz egy kicsit. Nézd meg pl. az SZTNH honlapján az e-kutatás lehetőségeket, vagy keress a patents.google.com oldalon. Az Európai Szabadalmi Hivatal, az EPO keresőjét, az Espacenet-et is ingyen használhatod. Itt több, mint 110 millió dokumentum között kutathatsz.

Azt azért nem árt tudnod, hogy a szabadalmaknak nem a címe a fontos. Még csak nem is a kivonat, hanem az igénypontok! Azok határozzák meg ugyanis a szabadalom terjedelmét. Vagyis az igénypontokat kell alaposan értelmezni.

Mi történik akkor, ha találsz egy olyan szabadalmat, amelynek a tárgya nagyon-nagyon hasonlít a Te termékedre/eljárásodra (vagy egy bejegyzett védjegy a Te árujelződre)?

Legelőször azt kell ellenőrizned, hogy egy megadott szabadalomról van-e szó. Ha igen, lejárt-e az oltalmi idő? Milyen földrajzi területre korlátozódik a szabadalom? (Ugyanis nincs olyan, hogy világszabadalom.)

Tudtad, hogy a szabadalmi adatbázisokban található szabadalmak 90%-a szabadon felhasználható, mert (különféle okok miatt) nem védi szabadalmi oltalom? Vagyis megannyi nagyon jó ötletet találhatsz a vállalkozásod számára – ingyen!

 

Pontosítsuk kicsit az FTO-kutatás meghatározását: annak a lehetősége, hogy ipari-kereskedelmi tevékenységet végezhess úgy, hogy valaki szellemi tulajdonhoz (pl. szabadalom, védjegy, szerzői mű) fűződő érvényes jogát sértenéd egy bizonyos földrajzilag meghatározott területen. Azért fontos ez számodra, mert a kutatás során azt is kell nézned, hogy HOL érvényes egy adott szabadalom, és hogy egyáltalán ÉRVÉNYES-e. A szabadalmi oltalom legfeljebb 20 évre szól, de az évről évre növekedő fenntartási díjak miatt sok szabadalmas dönt úgy egyszer csak, hogy nem fizet tovább – és így az oltalom megszűnik.  És a találmány már szabadon felhasználható. A területi hatályra is figyelj! Mivel világszabadalom nem létezik, a szabadalmi igényt bejelentőnek kell kiválasztania, hogy mely országokban/régiókban kíván oltalmat szerezni. A fizetendő díjtételek miatt pedig nagyon meggondolandó, hogy hol éri meg megszerezni és fenntartani az oltalmat. Ahol nincs oltalma egy szabadalomnak, ott nem jogszerűtlen annak más általi használata!

 

Mikor végezz FTO-kutatást?
Lehetőség szerint a K+F tevékenységed megkezdésekor. Hiszen miért fektetnél pénzt, időt egy olyan megoldás kidolgozásába, melyet már más kitalált? Ne ess abba a csapdába, hogy kifejlesztesz egy újnak hitt megoldást, és csak amikor készen vagy vele és piacra vinnéd, akkor derül ki, hogy már létezik!

Nézzünk egy konkrét példát!

K+F tevékenységed megkezdése előtt FTO-kutatást végzel, és találsz egy kínai szabadalmat, mely igénypontjaiban meghatározott oltalmi körbe a Te megoldásod beleesik. A szabadalmi oltalmat csak Kínára igényelték (és adták meg), Te viszont Európában szeretnél üzletelni. Kérdés: szabadon használható-e a Te találmányod? A válasz: igen, Kínán kívül mindenhol használhatod, viszont szabadalmazni már nem tudod a saját találmányod (hiszen már nem újdonság) – ebből a szempontból nem számít a földrajzi elhelyezkedés.

 

Milyen előnyöd származik az FTO-kutatásból? Egyrészt az, hogy tudod, hol használható fel a Te megoldásod. Másrészt mérlegelni tudod, hogy megéri-e a K+F tevékenységet végigvinni úgy, hogy nem kaphatsz szabadalmat a megoldásodra. Elgondolkodhatsz továbbfejlesztésen is, amellyel a megoldás már szabadalomképes lesz.

 

Üdv:

Szányel Csaba