Már egy ideje a polcomon csücsült a Biznisz Matek vállalkozóknak c. könyv*, melyet most, a szellemi tulajdon értékelésére vontakozó tanulmányaim közepette mintegy kikapcsolódásképp olvastam el. És mit hoz a (talán nem is annyira) véletlen? Az egyik fejezet éppen a vállalkozás gazdasági értékének megállapításáról szól.

A könyv szerint „öt alapelem létezik, amelynek a kombinációja hajtja a céged értékét meghatározó nyereséget: a vevők, az alkalmazottak, a folyamatok és know-how, az állandó tőke és a szellemi tulajdon.”*

A mi szempontunkból a know-how és a szellemi tulajdon az érdekes – ebben a cikkben viszont csak a szellemi tulajdont (intellectual property, vagy rövidítve IP) emelem ki.

A szerzők azt írják, hogy szellemi tulajdon „bármi, ami levédhető szabadalmakkal, szerzői joggal vagy védjegyekkel.”* Ez több pontosításra szorul. Szerzői jog véd minden alkotást a keletkezése pillanatától, vagyis azt nem kell „levédeni”. Továbbá a szabadalmon és védjegyoltalmon kívül léteznek még egyéb lehetőségek is a szellemi tulajdon oltalmazására: használatiminta-oltalom, formatervezésiminta-oltalom, földrajzi árujelzők oltalma, növényfajta-oltalom, félvezetők topográfiája.

Nézzük, mit ír még a könyv a szellemi tulajdonról: „Nem minden cég rendelkezik ilyen jellegű értékekkel, de sokan nem teszik meg a szükséges lépéseket létező értékeik védelmére. A szellemi tulajdon lehetőséget teremt a piaci átlagnál magasabb nyereség elérésére, és eladás esetén növeli a vállalkozás értékét.”*

Én is úgy gondolom, hogy sok cég egyáltalán nem fordít gondot a szellemi tulajdonainak oltalmára. A „nem minden cég rendelkezik ilyen jellegű értékekkel” részt visztont én csak úgy tudom értelmezni, hogy nem minden cégnek van olyan műszaki alkotása, mely szabadalmi oltalomban részesülhetne. Ez igaz. Viszont biztos vagyok abban, hogy minden cégnek van szellemi tulajdona (mely nem feltétlenül szabadalommal oltalmazható). Csak nem biztos, hogy a cégvezető tudatosította ezt magában!

Ha céged van, vagy magánvállalkozó vagy, akkor azért csinálod, mert profitra akarsz szert tenni. Feltételezem, hogy jó minőségű terméket / szolgáltatást kínálsz. Így viszont szeretnéd, ha a vevők ezt a magas szintű terméket vagy szolgáltatást csak a Te vállalkozásodhoz kötnék. Nem akarod, hogy összetévesszenek a konkurenseiddel. Ha cég vagy, cégneved biztosan van; lehet, hogy logód is. Tilts el mindenki mást attól, hogy a Te logóddal azonos, vagy ahhoz megtévesztésig hasonló árujelölőt használjon: szerezz védjegyoltalmat. Ha kézműves vagy, egyedi termékeid pl. formatervezésiminta-oltalommal védheted a másolóktól.

Ha egy kicsit körülnézel a vállalkozásodban, rájössz, hogy mennyi-mennyi szellemi tulajdonod van. Ha nem tudod felmérni, pláne felértékelni, szakembertől kérhetsz IP-auditot és szellemi tulajdon értékelést.

Gondoltad volna: a „legértékesebb márkákkal rendelkező cégeknél az immateriális javak (beleszámítva a szellemivagyon-portfóliókat) értéke részvénypiaci értékük 70-99%-át is elérheti. Így például az immateriális javak aránya a Microsoftnál a cég részvénypiaci értékének 91%-a, az SAP-nál 95%-a, a Coca-Colánál pedig 93%-a.”**

Szellemi tulajdonod érték. Akár el is adhatod, vagy licenciába adhatod. Attól még, hogy a Te céged nem akkora multi, mint a fentebb említettek, és az arány talán nem ilyen magas Nálad, ne hagyd kiaknázatlanul ezt a remek passzívjövedelem-termelő lehetőséget, mely a szellemi tulajdonaidban rejlik!

Szányel Csaba

Felhasznált irodalom:
*Greg Crabtree – Beverly Blair Harzog: Biznisz matek vállalkozóknak
Pongor Publishing Üzleti Kiadó Kft, 2013

**P. Nielsen: (2004) Evaluating patent portfolios – a Danish initiative. World Patent Information, 2004. 26. sz. 143–148. o. in Káldos Péter: A szellemivagyon-értékelés elméleti és gyakorlati módszerei (megjelent: Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 111. évfolyam 4. szám, 2006. augusztus)